Naprakészen az eszperantóról

A nemzetközi nyelv gondolata több száz éves. Tudósok hosszú sora foglalkozott a megalkotásával. Közülük a legéletképesebbnek az eszperantó nyelv bizonyult, amely kiállta a történelem és a tapasztalat próbáját is.

Az eszperantó nyelv első tankönyve 1887-ben jelent meg Internacia Lingvo (Nemzetközi nyelv) címmel „Dr. Esperanto” írói álnév alatt először oroszul, majd lengyelül, németül, franciául és angolul. Az idők folyamán ebből az álnévből alakult ki a nyelv ma használatos megnevezése: eszperantó.

A nyelv alapjait Lazaro (Ludoviko) ZAMENHOF (Lazar Markovics Zamenhof) białystoki születésű, zsidó nemzetiségű, orosz anyanyelvű, varsói szemorvos rakta le.

1905-ben, a franciaországi Boulogne-sur-Mer-ben megtartott első nemzetközi kongresszuson Zamenhof lemondott a nyelvvel kapcsolatos minden jogáról, mivel úgy gondolta, hogy a nyelvnek a használói által kell fejlődnie, nem pedig szerzőjének szándéka szerint.

Az eszperantó legismertebb jelképe az ötágú zöld csillag, amely az öt földrészt és a reményt szimbolizálja, és megtalálható az eszperantisták zászlaján is. Az eszperantó mozgalom himnusza a „La Espero”.

Az eszperantó nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, élő, mesterséges eredetű, tervezett, semleges nemzetközi nyelv.

Szókincsének kb. a 75%-a az újlatin nyelvekből (spanyol, francia, olasz, román), valamint a germán (angol, német) és szláv (lengyel, orosz) nyelvből származik. 

Fonetikus nyelv, az írás és a kiejtés megegyezik. Nyelvtana logikus, ragozása nincs. Elsajátítása más nyelvekhez hasonlítva sokkal könnyebb, kb. 1/5-1/8-nyi időt igényel.

A világon a nyelvet beszélők számát 2-6 millió közé teszik. Magyarországon 100 000 fölött lehet a számuk. A nyelv használatához semmilyen szervezethez, csoporthoz stb. nem kell tartozni, bárki bármikor megtanulhatja, így csak becsülni lehet az eszperantó nyelvet beszélők számát. 

Néhány ezren anyanyelvüknek tekinthetik az eszperantót, ők az ún. „denaskaj parolantoj vagy „denaskaj esperantistoj”, akik általában nemzetközi házasságokból születtek, ahol a család elsődleges kommunikációs nyelve az eszperantó.

Az eszperantó nyelvnek van irodalma, eredeti és fordítások egyaránt. A világ- és a magyar irodalom minden jelentős műve elérhető ezen a nyelven is.

A magyar irodalomból eszperantóul olvasható többek közt Kertész Imre Nobel-díjas műve a Sorstalanság; A Pál utcai fiúk, a János vitéz, a Toldi, Az ember tragédiája; Jókai Mórtól többek közt A kőszívű ember fiai, Örkény Egyperces novellái, Fekete István Vukja, Sánta Ferenctől a Húsz óra, Karinthy Frigyes számos műve, Babits Gólyakalifája, Rejtő Jenő közel harminc regénye, Petőfi Sándor, József Attila és Berzsenyi számos verse és mások.

Jelentős számú folyóirat, könyv, zenei CD, rádióállomás műsorai nézhetők, hallgathatók eszperantóul.

Az interneten az egyik legtöbbet használt nyelvvé vált. A Wikipédia, „a szabad lexikon” eszperantó nyelvű változata több mint 300 000 szócikkel rendelkezik, ezzel megelőzve az Unió 24 hivatalos nyelvének egy részét.

Megtekinthetjük Radványi Géza: Valahol Európában című filmjét, valamint Szabó István Oscar-díjas alkotását, a Mephisto-t is eszperantóul, professzionális szinkronnal.

Hossszú éveken át a harmadik legnépszerűbb nyelvvizsga az eszperantó volt – az angol és a német mögött, a francia, az olasz és a spanyol előtt. Évente több ezer fő tett államilag elismert nyelvvizsgát. Eszperantóból az Európai Uniós kívánalmaknak is megfelelő nyelvvizsga tehető.

Pasporta Servo: Fontos eszperantó kiadvány, sok ember számára válasz arra a kérdésre, hogy miért tanuljak meg eszperantóul. Tulajdonképpen egy címtár, egy eszperantó „útlevél”, amely azon eszperantóul beszélő emberek címét tartalmazza, akik készek eszperantistákat hosszabb-rövidebb ideig otthonukban vendégül látni. Természetesen ingyenesen. Az utolsó kiadásban 89 ország majd 1000 vendéglátója szerepel.

Universala Esperanto-Asocio (UEA): Az eszperantóul beszélők legnagyobb szervezete 119 ország képviselőivel. Minden évben más-más helyszínen rendeznek kongresszust (Universala Kongreso de Esperanto) (UK) több ezer résztvevővel. Hivatalos folyóirata az Esperanto.

Utolsó módosítás: 2023.01.07.                     Összeállította: Ódor György