Naprak�szen az eszperant�r�l

A nemzetk�zi nyelv gondolata t�bb sz�z �ves. Tud�sok hossz� sora foglalkozott a megalkot�s�val. K�z�l�k a leg�letk�pesebbnek az eszperant� nyelv bizonyult, amely ki�llta a t�rt�nelem �s a tapasztalat pr�b�j�t is.

Az eszperant� nyelv els� tank�nyve 1887-ben jelent meg Internacia Lingvo (Nemzetk�zi nyelv) c�mmel „Dr. Esperanto” �r�i �ln�v alatt el�sz�r oroszul, majd lengyel�l, n�met�l, franci�ul �s angolul. Az id�k folyam�n ebb�l az �ln�vb�l alakult ki a nyelv ma haszn�latos megnevez�se: eszperant�.

A nyelv alapjait Lazaro (Ludoviko) ZAMENHOF (Lazar Markovics Zamenhof) bia�ystoki sz�let�s�, zsid� nemzetis�g�, orosz anyanyelv�, vars�i szemorvos rakta le.

1905-ben, a franciaorsz�gi Boulogne-sur-Mer-ben megtartott els� nemzetk�zi kongresszuson Zamenhof lemondott a nyelvvel kapcsolatos minden jog�r�l, mivel �gy gondolta, hogy a nyelvnek a haszn�l�i �ltal kell fejl�dnie, nem pedig szerz�j�nek sz�nd�ka szerint.

Az eszperant� legismertebb jelk�pe az �t�g� z�ld csillag, amely az �t f�ldr�szt �s a rem�nyt szimboliz�lja, �s megtal�lhat� az eszperantist�k z�szlaj�n is. Az eszperant� mozgalom himnusza a „La Espero”.

Az eszperant� nemzetekt�l f�ggetlen, mindenki sz�m�ra egyenjog� nyelvhaszn�latot biztos�t�, �l�, mesters�ges eredet�, tervezett, semleges nemzetk�zi nyelv.

Sz�kincs�nek kb. a 75%-a az �jlatin nyelvekb�l (spanyol, francia, olasz, rom�n), valamint a germ�n (angol, n�met) �s szl�v (lengyel, orosz) nyelvb�l sz�rmazik. 

Fonetikus nyelv, az �r�s �s a kiejt�s megegyezik. Nyelvtana logikus, ragoz�sa nincs. Elsaj�t�t�sa m�s nyelvekhez hasonl�tva sokkal k�nnyebb, kb. 1/5-1/8-nyi id�t ig�nyel.

A vil�gon a nyelvet besz�l�k sz�m�t 2-6 milli� k�z� teszik. Magyarorsz�gon 100 000 f�l�tt lehet a sz�muk. A nyelv haszn�lat�hoz semmilyen szervezethez, csoporthoz stb. nem kell tartozni, b�rki b�rmikor megtanulhatja, �gy csak becs�lni lehet az eszperant� nyelvet besz�l�k sz�m�t. 

N�h�ny ezren anyanyelv�knek tekinthetik az eszperant�t, �k az �n. „denaskaj parolantoj vagy „denaskaj esperantistoj”, akik �ltal�ban nemzetk�zi h�zass�gokb�l sz�lettek, ahol a csal�d els�dleges kommunik�ci�s nyelve az eszperant�.

Az eszperant� nyelvnek van irodalma, eredeti �s ford�t�sok egyar�nt. A vil�g- �s a magyar irodalom minden jelent�s m�ve el�rhet� ezen a nyelven is.

A magyar irodalomb�l eszperant�ul olvashat� t�bbek k�zt Kert�sz Imre Nobel-d�jas m�ve a Sorstalans�g; A P�l utcai fi�k, a J�nos vit�z, a Toldi, Az ember trag�di�ja; J�kai M�rt�l t�bbek k�zt A k�sz�v� ember fiai, �rk�ny Egyperces novell�i, Fekete Istv�n Vukja, S�nta Ferenct�l a H�sz �ra, Karinthy Frigyes sz�mos m�ve, Babits G�lyakalif�ja, Rejt� Jen� k�zel harminc reg�nye, Pet�fi S�ndor, J�zsef Attila �s Berzsenyi sz�mos verse �s m�sok.

Jelent�s sz�m� foly�irat, k�nyv, zenei CD, r�di��llom�s m�sorai n�zhet�k, hallgathat�k eszperant�ul.

Az interneten az egyik legt�bbet haszn�lt nyelvv� v�lt. A Wikip�dia, „a szabad lexikon” eszperant� nyelv� v�ltozata t�bb mint 360 000 sz�cikkel rendelkezik, ezzel megel�zve az Uni� 24 hivatalos nyelv�nek egy r�sz�t.

Megtekinthetj�k Radv�nyi G�za: Valahol Eur�p�ban c�m� filmj�t, valamint Szab� Istv�n Oscar-d�jas alkot�s�t, a Mephisto-t is eszperant�ul, professzion�lis szinkronnal.

Hosssz� �veken �t a harmadik legn�pszer�bb nyelvvizsga az eszperant� volt – az angol �s a n�met m�g�tt, a francia, az olasz �s a spanyol el�tt. �vente t�bb ezer f� tett �llamilag elismert nyelvvizsg�t. Eszperant�b�l az Eur�pai Uni�s k�v�nalmaknak is megfelel� nyelvvizsga tehet�.

Pasporta Servo: Fontos eszperant� kiadv�ny, sok ember sz�m�ra v�lasz arra a k�rd�sre, hogy mi�rt tanuljak meg eszperant�ul. Tulajdonk�ppen egy c�mt�r, egy eszperant� „�tlev�l”, amely azon eszperant�ul besz�l� emberek c�m�t tartalmazza, akik k�szek eszperantist�kat hosszabb-r�videbb ideig otthonukban vend�g�l l�tni. Term�szetesen ingyenesen. Az utols� kiad�sban 89 orsz�g majd 1000 vend�gl�t�ja szerepel.

Universala Esperanto-Asocio (UEA): Az eszperant�ul besz�l�k legnagyobb szervezete 119 orsz�g k�pvisel�ivel. Minden �vben m�s-m�s helysz�nen rendeznek kongresszust (Universala Kongreso de Esperanto) (UK) t�bb ezer r�sztvev�vel. Hivatalos foly�irata az Esperanto.

Utols� m�dos�t�s: 2025.05.29.                    �ssze�ll�totta: �dor Gy�rgy