El la historio de la Esperanto-movado en Zalaegerszeg

A zalaegerszegi eszperantó mozgalom életéből

Estante Budapeŝta studento (en 1960) kaj lingvolernanto de Julio Baghy  – la paĉjo – , de li mi mem aŭskultis la sekvan historion:

„Dum la unua mondmilito (en aŭgusto de la jaro 1914) mi ensoldatiĝis en la urbo Zalaegerszeg. Survoje al la kazerno, sur la placo Széchenyi, apud la romkatolika  parokio en la montrofenestro de iu librovendejo mi ekvidis Esperanto-lernolibron kaj Toman vortaron. Pro la rapida enpakado mi forgesis kunporti mian propran libron. Tuj mi aĉetis ilin kaj gardis dum milito eĉ en la militkaptitejo. La daŭrigon legu en mia verko „Verda Koro.”

Mi legis ĝojplene ĝin kaj demandis multfoje: Ĉu en nia urbo plantiĝis unu el la plej belaj arboj de la Esperanto-literaturo? Povas okazi.

La okazo reprezentas, ke dum la unua jardeko de la 20-a jarcento Esperanto estis jam konata eĉ en la regionaj urboj de la lando.

Pri aktiveco dum intermilitaj jaroj mi ne trovis datojn pri lokaj esperantistoj. Vere, dum la tridekaj jaroj mia patro sciis pri skoltoj, kiuj partoprenis la faman Skoltan Mondrenkontiĝon en 1933 en la urbo Gödöllő. El ilia librokollektaĵo mi havas kantareton. Iu gvidis amikan rondon en la urbo.

Post la dua mondmilito rapide reviviĝis la landa movado. La fervojistoj komencis organizi sian movadon en la tuta Eŭropo, en deĵora sistemo. Direktoraro de MÁV petis siajn oficistojn por organizi la movadon en la lando kaj instrui ne nur fervojistojn, sed ĉiujn interesiĝantojn. La invitleteron en Zalaegerszeg ricevis komerca oficisto Matyovszki Mátyás. Li kaj iu el la poŝtoficejo kolektis la interesiĝantojn kaj organizis lokan grupon.

La lokaj esperantistoj oficiale petis la urbestraron nomi straton pri Esperanto. La urba estraro akceptis la peton, kaj malgranda strato, situanta malantaŭ de la iama Ispita kaj romkatolika parokio, ricevis oficiale la nomon Eszperantó. Post 20 jaroj oni elformigis tie reprezentivan urboparton de magazenoj kaj la nomon ne povis rericevi.

En 1960 mi estiĝis fervojista esperantisto. En la jaro 1962 oni organizis la Internacian Fervojistan Esperanto-Kongreson en Budapeŝto. Kun mia estonta edzino ni aktive partoprenis la tutan programon, kaj en la sama jaro disdonadis invitleterojn por organizi lingvokurson. La kurson partoprenis 10-15 fervojistoj kaj lokaj gelernantoj. La kurso sukcesis kaj ni fondis la lokan fervojistan grupon, kiu ankaŭ nuntempe funkcias kiel loka organizaĵo de la Hungara Fervojista Esperanto-Unuiĝo.

Elprofitante la eblecon ni instruis ne nur fervojistojn, sed multajn gejunulojn en la urbo. Kelkaj el ili aktive partoprenis la Universalan Kongreson en Budapeŝto en 1966.   (Laŭ Francisko Kapcsándi)

El la historio de la Juna Koro Esperanto-Klubo Zalaegerszeg, Hungario (//junakoro.gportal.hu)

En 1972 oni finkonstruis la Junularan kaj Pioniran Domon, en kiu ni organizis Esperanto-lingvokurson. La malnovaj esperantistoj kaj la novaj gelernantoj samjare fondis novan Esperanto-klubon nomita Juna Koro. La unua prezidanto de la klubo estis (nur kelkajn monatojn) János Gaál, kiu nuntempe en urbo Sárvár laboras por la Esperanto-celoj. La nova prezidanto Ferenc Kapcsándi fariĝis la motoro de la klubo. La klubo eldonis propran eldonaĵon kun titolo Eroj. Ĝin redaktis Béla Kovács. Aperis 17 numeroj, kiuj troveblas ankaŭ en la Esperanto-kolektaĵo de Károly Fajszi. Béla redaktis poste la revuetojn Literatura folio kaj Vesperto. Inter la unuaj lokaj gelernantoj estis Pál Felső, kiu laboris en la gvidantaro de TEJO dum la UK en 1973. Poste li organizis radioelsendojn en Esperanto el la urbo Pécs. (Pál Felső mortis en 2019.) Lia edzino Dr-ino Flóra Szabó estis ĉefsekretariino de Universala Esperanto Asocio en Roterdamo. Ŝi ankaŭ nuntempe estas membro de Juna Koro. Csaba Lendvay dum jaroj estis ĉefsekretario de TEJO dum la Meksika periodo kaj en Vancouvero.

En la jaro 1974 la lokaj fervojistoj, helpe de Juna Koro, organizis la Tutlandan Fervojistan Renkontiĝon en Zalaegerszeg. Fervojistaj gastoj kolektiĝis el 7 landoj.

En la jaro 1978 ni invitis al Zalaegerszeg la Junularan Esperantan Renkontiĝon (JER). Pli ol 200 gejunuloj kolektiĝis en la Junularo Domo kaj pli multaj partoprenis la demonstracion okaze de la 1-a de majo.

Ni havis gastojn el Pollando, Germanio, Argentino, Sud-Koreio, Israelo, Sovetunio, Jugoslavio, Brazilo kaj ankoraŭ el 20 diversaj landoj.

En 1982 niaj fervojistoj entuziasme helpis la organizadon kaj aktive partoprenis la programojn de la Internacia Fervojista Esperanto-Kongreso en Balatonfüred.

En la jaro 1983 el nia klubo 23 gejunuloj laboris kiel helpantoj de la Universala Kongreso en Budapeŝto.

Dum la okdekaj jaroj plurfoje ni organizis nian propran fremdultrafikan programeron ŜER (Ŝohollara Esperanto-Renkontiĝo).

Foje la tuta grupo biciklis al Varazdin (Kroatio).

25 klubanoj partoprenis en la jaro 1985 la Internacian Junularan Kongreson en Eringerfeld (Germanio). Ni eldonis nian duan kantareton kaj la 25 Juna Koro-anoj en Esperanto-uniformo kantis sur la scenejo de la kongreso el la kantareto.

En tiu ĉi jaro ni havis altan honoron. Nia klubano György Ódor reprezentis HEJ-on (Hungara Esperanto Junularo) en Moskvo, okaze de la Monda Festivalo de Junularo kaj Studentaro.

Valoras Zamenhof-reliefon skulptis Tibor Takács, la kluban flagon preparis József Tuboly.

Dum kelkaj jaroj ni laboris en la Sindikata Domo. Ni kolektiĝis ĉiuvendrede, laborante diligente.

En 1987 la Esperanto-centjariĝo donis multan okazon por festi. Niaj klubanoj karavane veturis al IJK (Krakovo) kaj  al UK (Varsovio).

Ferenc Kapcsándi kaj György Ódor estis invititaj al la jubilea kunsido de HEA (Hungaria Esperanto-Asocio) en la Parlamentejo. Okaze de la centjariĝo de Esperanto ni faris grandan ekspozicion en la Junulara Domo, festante ankaŭ la dek kvinan naskiĝtagon de nia klubo.

En 1989 je la invito de la Fervojista Kulturdomo ni translokiĝis, kaj post unu jaro ni denove organizis la Tutlandan Fervojistan Esperanto-Renkontiĝon okaze de la centjara datreveno de la inaŭguro de la fervojlinio inter Boba kaj Csáktornya. Ni veturis kun 250 gastoj per nostalgia trajno al Lenti kaj inter Lendva kaj Csáktornya.

En 1991 la klubo fariĝis asocio: JUNA KORO Esperantista Asocio.

En 1993 niaj klubanoj organizis JER (Junulara Esperantista Renkontiĝo) en Zalaegerszeg kaj IJS-on  (Internacia Junulara Semajno) en la kastelo de Mikosszéplak.

Kontraŭ la malfacilaĵoj de la naŭdekaj jaroj ni diligente laboris ĉefe por fervojaj celoj. La klubanoj partoprenis la IFEF-Kongreson en urbo Pécs en 1995.

En 1997 en la urbo Graz (Aŭstrio) okazis la Ekumena Esperanto-Kongreso (KELI). Hejmenveturonte la partoprenantoj organizis postkongreson helpe de Juna Koro en Zalaegerszeg. Tre kore akceptis nin la lokaj religiaj organizaĵoj.

La asocio eldonis specialan, poŝforman reklam-lernolibron kaj kovertojn kun Esperanto-logo, esperant- kaj  nacilingvaj surskriboj (en 13-lingvoj).

Ni partoprenis la kunsidojn de Alp-Adria Asocio en Italio, Kroatio kaj Slovenio.

En la jaro 2000 ni intense helpis la laboron de la IFEF-Kongreso en Budapeŝto.

En 2001 denove ni organizis la Tutlandan Fervojistan Renkontiĝon en Zalaegerszeg. Nia speciala trajno veturis sur la novinaŭgurita fervojlinio al Slovenio, al Hodoŝ.

Entuziasme ni helpis la organizan laboron de la IFEF-Kongreso okazinta en Sopron-Eisenstadt (Aŭstrio) en la jaro 2004.

En 2005 ni faris niajn hejmpaĝojn en Esperanto kaj hungarlingve pri nia urbo, Zalaegerszeg (www.zalaegerszeg. gportal.hu), kaj pri nia asocio Juna Koro (www.junakoro. gportal.hu). Niaj helpemaj klubanoj donis la ideon kaj ilian laboron por prezenti nian urbon kaj nian klubon. La bildojn fotis grandparte István Boronyák.

En 2007 ni eldonis esperantlingvan turisman informilon pri nia urbo.

En 2008 ni planis 27 diversajn bildkartojn pri nia urbo kun Esperantaj surskriboj, kaj hungar- kaj esperantlingvan flugfoliojn pri nia klubo.

En 2009 la asocio redaktis aktualan hungarlingvan flugfolion pri Esperanto.

En 2010 eldonis nia klubano novan, altnivelan Esperanto-lernolibron por hungaroj. Ódor György: Eszperantó nyelvkönyv. (vidu detale: //esperanto.gportal.hu).

Juna Koro aperigis en la jaro 2011 la hungarlingvan scienc-popularigan libreton Amit az eszperantóról tudni jó… (prezento de la lingvo Esperanto).

En 2012 ni eldonis satiran scenon de nia malnova klubano en dulingva (hungara – Esperanta) versio. Kovács Béla: A fogkefe – La dentobroso.

2015: Bograĉfesto en Lendava (Slovenio). Internacia teamo, inter ili Juna Kor-an-oj.

2015. Ni reeldonis la geometrian lernolibron de  Prof. Dro. Cyrillo Vörös „Analitika Geometrio Absoluta”  (1912).

2016: Bograĉfesto en Lendava (slovenio).

Dum la jardekoj ni edukis aliajn aktivajn esperantistojn, kies hejmpaĝoj prezentas sian diligentan laboron.

2018: Ni 29-ope festis la 80-an naskiĝdatrevenon de nia klubestro Francisko Kapcsándi en la loka restoracio „Gyuri csárda”. Multaj malnovaj klubanoj partoprenis la renkontiĝon, eĉ ni havis gaston el eksterlando.

2019: Laŭ proponoj de niaj klubanoj (Ferenc Kapcsándi, Géza Felső, Béla Kovács) oni faris diversajn materialojn al la 52-a Internacia Eŭkaristia Kongreso (Budapeŝto, 13-20 septembro, 2020 5-12. 09. 2021).

2021. Universal Esperanto-Asocio per diplomo dankas al sinjoro Francisko Kapcsándi pro fidela kaj seninterrompa membreco de pli ol 50 jaroj ĉe UEA.

2022. Juna Koro Esperanto-metiejo estas 50 jara (1972-2022).

2022. Ni eldonis 250 paĝan libron pri la pasintaj 50 jaroj (1972-2022) de la klubo Juna Koro.

Ni ne laciĝis. Ni instruas novajn gejunulojn, ni helpos la estiĝon de la Esperanto-celoj!

07-01-2023.

............................................................................................................................................................................

– a zalaegerszegi eszperantó mozgalom történetéből –

Budapesti tanulmányaim idején (1960-ban), Baghy Gyulától – a paĉjo-tól – tanultam a nyelvet, és tőle hallottam az alábbi történetet:

„ Az első világháború idején Zalaegerszegre vonultam be katonának. A laktanya felé vezető úton, a Széchenyi téren, a plébánia mellett, egy könyvüzlet kirakatában megláttam egy eszperantó tankönyvet Tomán-féle szótárral. Az összepakolás kapkodásában otthon felejtettem a saját könyvemet. Itt aztán ezeket megvásároltam és megőriztem végig a háborúban és a hadifogság ideje alatt is. A folytatást olvasd el a „Verda Koro” című könyvemben.”

Örömmel olvastam a könyvet és többször feltettem a kérdést: Talán a mi városunkban plántálódott az eszperantó irodalom erdejének egyik legszebb fája? Bizony lehetséges!

A történet azt mutatja, hogy a század első éveiben már a vidéki városokban is kapható volt eszperantó tankönyv.

A háborút követő évekből nem találtam adatokat helyi eszperantistákról. Igaz, apám már tudott az 1930-as években cserkészekről, akik 1933-ban részt vettek a Világtalálkozón Gödöllőn. Az ő gyűjteményükből már van egy kis dalos könyvecském. Valaki baráti kört vezetett a városban.

A 2. világháború után gyorsan feléledt az országos mozgalom. A vasutasok hamar megszervezték saját mozgalmukat egész Európában, méghozzá szolgálati rendszerben. A MÁV Igazgatóság is kérte hivatalnokait a mozgalom szervezésére, nemcsak vasutasok, hanem más érdeklődők oktatására is. A felkérő levelet Zalaegerszegen Matyovszky Mátyás kereskedelmi hivatalnok kapta kézhez. Ő és még valaki a postáról kereste az érdeklődőket, és szervezte a helyi csoportot.

A helyi eszperantisták hivatalosan kérték a polgármesteri hivatalt, hogy nevezzenek el Eszperantó utcát a városban. A hivatal elfogadta a kérést, és egy kis utcát az Ispita és a plébánia mögött elnevezett Eszperantó utcának. Mintegy 20 év múlva ott alakították ki a város egy reprezentatív terét áruházakkal, így az utca már nem kaphatta vissza a nevét.

1960-ban léptem be a vasutas eszperantó mozgalomba. 1962-ben Budapesten rendezték a Nemzetközi Vasutas Eszperantó Kongresszust. Jövendő feleségemmel aktívan részt vettünk az egész programban, és még abban az évben – szórólapokon – eszperantó nyelvtanfolyam indítását hirdettük meg a városban. A tanfolyamon, a 10-15 vasutason kívül helyi tanulók is részt vettek. A sikeres tanfolyami év után megalakítottuk a helyi vasutas eszperantó csoportot, amely mind a mai napig eredményesen dolgozik.

A lehetőséget kihasználva nemcsak vasutasokat, de sok helyi fiatalt is tanítottunk a városban. Többen részt vettünk az Eszperantó Világkongresszus programjaiban 1966-ban, Budapesten.  (Kapcsándi Ferenc elmondása alapján.)

A JUNA KORO Eszperantó Klub életéből (//junakoro.gportal.hu)

1972 januárjában Zalaegerszegre látogatott Szabó Flóra a TEJO (Nemzetközi Ifjúsági Eszperantó Szövetség) képviselője (elnöke 1973-1974-ben), és a helyi szervek támogatásával az újonnan épült Ifjúsági és Úttörőházban egy eszperantó klub megalakítására tett javaslatot. Az ezt követő hetek szervezési munkájának eredményeképpen a korábbi eszperantisták és az új tanulók megalakították a klubot „Juna Koro” (Ifjú Szív) néven, amely áprilistól már rendszeresen működött. Első elnöke – nagyon rövid ideig - Gaál János volt, aki napjainkban Sárváron küzd az eszperantó céljaiért. Hamarosan Kapcsándi Ferenc lett a klub vezetője.

A maroknyi, lelkes csoport munkájának köszönhetően Zalaegerszegen és környékén hamarosan megnövekedett az eszperantisták száma. Ezt az évenként induló tanfolyamok és a klub programjai biztosították. A klub saját kiadványt is kiadott Eroj címmel. Kovács Béla szerkesztette és 17 száma jelent meg. (A Fajszi gyűjteményben megtalálható). Ő készítette a később megjelent Literatura folio-t is. Kaposváron élt és dolgozott, a Vesperto szerkesztőjeként. Dr. Szabó Flóra később az Eszperantó Világszövetség főtitkáraként tevékenykedett Rotterdamban. Ma is tagja a Juna Koro-nak. Felső Pál –, aki 1962-1963-ban tanulta az eszperantót Zalaegerszegen, majd a Magyar Rádió eszperantó adásait szerkesztette Pécsett –, haláláig (2019) tagja volt a Juna Koro-nak. Lendvai Csaba az Ifjúsági Világszervezet főtitkáraként munkálkodott (1981-1983-ban).

Évtizedeken át péntekenként 18⁰⁰-kor kezdődtek a klubestek.

„Hétköznapi” péntek esti események: vetélkedők, előadások, vendégek meghívása – fogadása, diavetítések, filmvetítések, nyelvtanulás, nyelvgyakorlás, nyelvtanfolyamok szervezése, plakátok tervezése – készítése, az eszperantó mozgalom aktuális kérdéseink megvitatása, levelezési estek, kiállítási anyagok összeállítása, prospektusfordítások, kirándulások szervezése, túrák előkészítése, felkészülés a különböző klubversenyekre, utazási élmények elmesélése, kongresszusokra készülés stb.

Év végén pedig mindig óévbúcsúztató piknik.

Klubunkat az évtizedek folyamán a különböző híradásokban nevezték klubnak, csoportnak, szakkörnek, ifjúsági klubnak, békeklubnak, egyesületnek, műhelynek stb.

1973. A klub hat tagja tett sikeres alapfokú nyelvvizsgát Celldömölkön, a kemenesaljai napokon.

1973. A klubból 7 fő részt vett a 29. Nemzetközi Ifjúsági Kongresszuson (Internacia Junulara Kongreso – IJK) Szarajevóban. Néhányan az 58. UK-n (Eszperantó Világkongresszus) is, Belgrádban.

1974-ben a helyi vasutasok – a Juna Koro segítségével – megrendezték az Országos Vasutas Eszperantó Találkozót, az elsőt Zalaegerszegen. A magyar vendégeken kívül 7 ország vasutas eszperantistái is képviseltették magukat.

1974-ben megjelent a klub kiadványának próbaszáma: Eroj (Morzsák). Többek között beszámolt arról, hogy a Magyar Rádió győri stúdiója február elsején 40 perces műsort sugárzott az eszperantóról, közte egy érdekes interjút dr. Ferenczy Imrével. Március negyedikén pedig bemutatta a Juna Koro Eszperantó Klub eddig végzett munkáját és elért eredményeit.

1974 decemberében eszperantó kiállítás nyílt az Ifjúsági és Úttörőház könyvtárában.

1975. 02. 21. A 150. klubestünk. A klub munkáját több mint 100 nem eszperantista résztvevő számára mutattuk be.

1975. A ZÁÉV klubján kívül a FÉK klubban (Fiatal Építők Klubja) és a Zala Bútorgyárban is indultak tanfolyamok. Az utóbbi két tanfolyamot Horváth Imre és Takács Tibor vezette.

1976. Változás a klub szervezeti életében: Elszakadtunk a szombathelyi Vas-Zala megyei Területi Bizottságtól, és az önálló Magyar Eszperantó Szövetség Zala megyei Területi Bizottság tagjai lettünk.

1978-ban meghívtuk a JER-t (Junulara Esperantista Renkontiĝo – Ifjúsági Eszperantista Találkozó) Zalaegerszegre. Több mint 200 fiatal gyűlt össze az Ifjúsági Házban, és még sokkal többen a május 1-i felvonuláson eszperantó zászlókkal, eszperantó táblákkal „felfegyverkezve”.

Nagy visszhangja volt, hogy a Feri vezette klubtagok „kivitték” az eszperantót a zalaegerszegiek közé, a zöld csillagos eszperantó zászlókkal, a nyelvet népszerűsítő táblákkal a helyiekkel együtt vonultak fel, szórólapokat osztogatva ünnepelték május elsejét. Az eszperantó mozgalomban a mai napig emlegetik ezt az eseményt.

1979. A zalaegerszegi Juna Koro és a budapesti Entomologia Rondo Esperantista (ERE) tagjainak találkozója Barnakpusztán ill. Soholláron. Ebből a találkozóból alakult ki a később országossá, majd nemzetközivé váló, a Juna Koro által szervezett, évenként megrendezett idegenforgalmi program, a Ŝohollara Esperantista Renkontiĝo (ŜER).

1980. 02. 08. A 400. klubest. Több mint 60 eszperantista volt jelen Zalaegerszegről és a környékéről. Kámán Julika gyermek eszperantistái dallal, játékkal készültek. A gyerekek szüleit is meghívtuk.

1980. A Nagykanizsa melletti Nagybakónakon az eszperantó mozgalom két halhatatlanja, Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán emlékére ikerforrás épült. A nagykanizsai Verda Stelo (Zöld Csillag) eszperantó klub kezdeményezésére, társadalmi összefogással, sok-sok szabadidő feláldozásával készült el. Dr. Cseke Ferenc, Tóth György és Szabadi Tibor vezetésével, eszperantisták és nem eszperantisták közreműködésével, áldozatos munkával sikerült megvalósítani az emlékhelyet gyönyörű környezetben, a TV-torony lábánál. Gyorsan kedvelt kirándulóhellyé vált, turistajelzéssel ellátott, kiépített túraút vezet ide. A megye eszperantistái számára kedvelt zarándokhellyé vált. Klubtagjaink is gyakran látogatták a forrást és környékét.

1980.07. 25-27.  ŜER (Ŝohollara Esperantista Renkontiĝo).

1981. 04. 04-06. JER Szombathely. Klubtagjainkon kívül az ifjúsági találkozón jelen volt Lendvay Csaba (Juna Koro) az Eszperantó Ifjúsági Világszövetség (TEJO) elnöke, és a 86 éves örökifjú Tóth Gyuri bácsi is Nagykanizsáról.

1981. július 10-12. ŜER (Ŝohollara Esperantista Renkontiĝo). A baráti találkozókból indult esemény országossá, sőt nemzetközivé vált.

1981. október 31. Lovagi Torna valahol a Mátrában (titkos helyszínen). Természetesen Berci lovag (Nagy Lajos) klubtagunk nyerte meg.

Az 1982-es (05. 2-8.) balatonfüredi Vasutas Eszperantisták Nemzetközi Szövetsége (IFEF) 34. kongresszusának szervezésében is jeleskedtek klubtagjaink.

1982. augusztus 6-8. ŜER (Ŝohollara Esperantista Renkont(iĝ)o).

1983-ban 23 fiatal dolgozott a Juna Koro klub tagjai közül segítőként a 68. Eszperantó Világkongresszus (Universala Kongreso – UK) különböző programjaiban Budapesten.

1983. (09. 16-18.) ŜER (Ŝohollara Esperantista Renkont(iĝ)o).

1984. 06. 23-25. Biciklikirándulás Varasd-ra, Zalaegerszeg horvát testvérvárosába.

12 hős kerékpáros és egy Trabant tett eleget a varasdi eszperantisták meghívásának.

1984. július 13-15. ŜER (Ŝohollara Esperantista Renkontiĝo).

Klubtagunk, Ódor György képviselhette a Magyar Ifjúsági Eszperantó Szervezetet (MIESZ – HEJ) a Moszkvában 1985 július 27.- augusztus 3. között megrendezett XII. Világifjúsági Találkozón (VIT), a világ 157 országából érkezett 26 000 résztvevő között.

1985 ősze: Nagy Imre érkezése a klubba. (A következő évben jó pár iskolai tanítványát vonzotta be a klubba, amelynek hatására ismét felélénkültek a kirándulások, bulik.)

1985-ben a klub 25 tagja vett részt a 41. Nemzetközi Ifjúsági Kongresszuson (IJK) Eringerfeldben (Németország). Különbusszal utaztunk. Kiadtuk második daloskönyvünket (kantareto), amit Szalai István és Nagy Imre szerkesztett, és a Juna Koro klub 25 eszperantó-formaruhás tagja énekelt belőle a kongresszus színpadán.

1986. 02. 22. Megyei Eszperantista Gyermektalálkozó (MEGY) és a 700. klubest.

1986. december 13. Luca napja: Első Zalai Eszperantó Disznótor – Szőce, Vadászház.

1987. Kapcsándi Ferencet és Ódor Györgyöt meghívták a Magyar Eszperantó Szövetség ünnepi ülésére a Parlamentbe. Kapcsándi Ferencet kitüntették a MESZ emlékérmével.

1987. 04. 01-től az Ifjúsági és Úttörőházból a Szakszervezetek Megyei Központjába (SZMK) költöztünk. A péntek esti klubesteket ott tartottuk 1989-ig (a 11-es teremben).

1987. 04. 25. II. MEGY (Megyei Eszperantista Gyermektalálkozó).

1987. (05. 31.) Túra a nagybakónaki Eszperantó Forrásokhoz.

Az eszperantó születésének 100 éves évfordulója 1987-ben sok alkalmat kínált az ünneplésre. Fiataljaink karavánban utaztak a krakkói 43. Nemzetközi Ifjúsági Kongresszusra (IJK) és jelen voltak a 72. Világkongresszuson (UK) Varsóban is.

Az eszperantó százéves évfordulója és klubunk 15 éves születésnapja alkalmából nagyszabású kiállítást rendeztünk az Ifjúsági Úttörőházban. Felső Pál, a Magyar Rádió adásainak szerkesztője (aki a kiállítást megnyitotta), a klub indulása után az első tanulócsoportok egyik tanulója volt.

1987. Klubtagjaink részt vettek az első IJS-en, Szegeden.

1987. 09. 26. Eszperantó Bál Zalaegerszegen, a Beton étteremben.

1987. Vendégünk Nemere István (eszperantista) író a Zala Megyei Könyvtár olvasótermében. Az előadást nyitottá tettük a nem eszperantista nagyközönség számára is.

1988. IJK Zágrábban (JK-anoj, Czinki Tibor dzsippel).

1988. Nagy Imre és egy diákja (Németh István) részt vett a II. szegedi IJS-en.

1988. Biciklitúra Mohácsra.

1989. 12. 16. III. MEGY (Megyei Eszperantista Gyermektalálkozó).

1989. Czinki Tibor 2x2 hetet tölt Lanĉovban. Második alkalommal magával vitte Nagy Imrét és Boronyák Ágnest is.

1989-ben a Vasutas Kultúrház meghívására átköltöztünk az SZMK­-ból (Szakszervezetek Megyei Központja).

1989. Budai Tibor érkezése a klubba.

1989. IJK Kerkrade-ban (Hollandiában), Juna Koro tagokkal.

1990-ben megrendeztük – második alkalommal Zalaegerszegen – az Országos Vasutas Eszperantó Találkozót. A Boba-Csáktornya vasútvonal száz- éves évfordulója alkalmából 250 vendégünk nosztalgia-vonattal utazott Lentiig, majd Lendvától Csáktornyáig.

Az 1990-es évek elején Budai Tibor a HEJ/MIESZ elnöke, Borsos Edit a vezetőségi tagja.

A klub 1991-ben (03. 26.) egyesületté alakult JUNA KORO Eszperantista Egyesület néven.

1991. Képviselőink jelen voltak a 27. Országos Vasutas Eszperantó Találkozón Győrben.

1993. JER (Junulara Esperantista Renkontiĝo) Zalaegerszegen.

1993. IJS (Internacia Junulara Semajno) Mikosszéplakon a Juna Koro szervezésében: Budai Tibor, Borsos Edit, Nagy Imre.

1994. IJS Kőszegen a Juna Koro és HEJ/MIESZ közös szervezésében.

1994. A Juna Koro tagjai egy görög körúton vettek részt.

A kilencvenes évek nehézségei ellenére szorgalmasan dolgoztunk, és 1995-ben részt vettünk a Nemzetközi Vasutas Kongresszuson (IFEF) Pécsett.

1997-ben Graz-ban rendezték meg a Nemzetközi Ökumenikus Eszperantó Kongresszust (KELI: Kristana Esperantista Ligo Internacia). A hazafelé utazók a Juna Koro segítségével utókongresszust rendeztek városunkban. A helyi vallási szervezetek nagy szeretettel fogadtak bennünket.

Az oktatás segítésére 1997-ben – a Juna Koro klub fennállásának 25. évfordulójára – kiadtuk reklám tankönyvecskénket Internacia Lingvo – Nemzetközi nyelv címmel. Tuboly Erzsébet és Madarasi Jánosné Vaszkó Katalin lektorálta.

Ugyancsak a 25-éves évfordulóra postai borítékokat terveztünk eszperantó- és nemzeti nyelvű logókkal. 13 különböző nyelven készült el.

1998-ban, 1999-ben és 2000-ben részt vettünk az Alpok-Adria Közösség munkájában Olaszországban, Horvátországban és Szlovéniában.

1999-ben részt vettünk a 33. Országos Vasutas Eszperantó Találkozón Tatán.

1999-ben (05. 29-30.) Kapcsándi Ferenc képviselte klubunkat a Horvát Eszperantisták 3. Kongresszusán Osijek-en.

2000-ben (05. 27.) is jelen volt Kapcsándi Ferenc a Horvát Eszperantisták 4. Kongresszusán Durdevac-on.

2000-ben a Nemzetközi Vasutas Kongresszus (IFEF-kongresszus) helyszíne Budapest volt. Segítségünkre magától értetődően számíthattak a rendezők.

2001-ben – immár harmadik alkalommal – ismét városunkban került megrendezésre az Országos Vasutas Eszperantó Találkozó.  Ünnepi különvonatunk az újonnan átadott Zalalövő-Hodoŝ vasútvonalon haladt Hodoŝra (Szlovénia).

2004-ben a Sopron-Eisenstadtban (Ausztria) megrendezett IFEF-kongresszus (Nemzetközi Vasutas Eszperantó Kongresszus) szervezési munkáihoz nyújtottunk segítséget.

2005-ben elkészítettük sokat látogatott honlapjainkat: eszperantó és magyar nyelven bemutatva a Juna Koro Eszperantista Egyesületet (www.junakoro.gportal.hu), és városunkat, Zalaegerszeget (www.zalaegerszeg.gportal.hu). Segítőkész klubtagjaink adták az ötletet és az áldozatos munkát a város és a helyi eszperantó mozgalom történetének bemutatásához.

2005-ben (07. 1-3.) Kapcsándi Ferenc részt vett a 37. Országos Vasutas Eszperantó Találkozón Balassagyarmaton.

2007. Elkészült eszperantó nyelvű idegenforgalmi kiadványunk a város nevezetességeiről.

2007. Jelentősen kibővítettük, pontosítottuk, fotókkal láttuk el a Wikipédia (a szabad lexikon) eszperantó nyelvű oldalain a Zalaegerszegről szóló szócikket (http://eo.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg).

2007. IRIS és MESZ kongresszus Zalaegerszegen (nem a Juna Koro szervezésében).

2008. Megalkottunk 27-féle eszperantó feliratú képeslapot városunkról, Zalaegerszegről.

2008. Elkészítettük szórólapunkat a Juna Koro rövid történetével magyarul és eszperantóul is.

2009. Elkészült ismeretterjesztő szórólapunk Naprakészen az eszperantóról címmel.

2010-ben egy Japánból, Hirosimából érkezett tanárnő tartott élménybeszámolót az Izsák Imre Általános Iskolában, a csácsi városrészben, felejthetetlen perceket szerezve az ott tanuló gyermekeknek.

2010 novemberében megjelent egyik klubtagunk nagysikerű, országosan terjesztett tankönyve. Ódor György: Eszperantó nyelvkönyv.  ISBN: 978 963 08 0244 4 (//esperanto.gportal.hu).

2011-ben a Juna Koro eszperantó-műhely gondozásában megjelentettük ingyenesen terjesztett ismeretterjesztő könyvecskénket az eszperantó nyelv bemutatásával, a nyelv rövid nyelvtanának ismertetésével, Kapcsándi Ferenc szerkesztésében, Amit az eszperantóról tudni jó… címmel.

2012-ben kiadtuk régi klubtagunk, (Apáti) Kovács Béla A fogkefe – La dentobroso című szatirikus jelenetét kétnyelvű (magyar-eszperantó) változatban. A szerző, Kovács Béla, 1953-ban született Keszthelyen. Az eszperantó nyelvvel 1972-ben ismerkedett meg Zalaegerszegen, a Juna Koro klubban. Az utóbbi időben Kaposváron élt és alkotott. A jelenet a kisemberek életét értelmetlen szabályokkal, előírásokkal megnehezítő, ellehetetlenítő hivatali fontoskodást figurázza ki. A kétnyelvű kiadvány apropóját az adta, hogy Kaposvár és Koprivnica (Horvátország) között a magyar és a horvát nyelv mellett 2012-től az eszperantó is hivatalos nyelvvé vált a testvérvárosi kapcsolatokban.

2013-ban megszüntettük az egyesületi formát, és Juna Koro eszperantó-műhely néven folytatjuk tevékenységünket.

2015 decemberében az eredeti kiadás alapján megjelentettük Prof. Dro. Cyrillo Vörös „Analitika Geometrio Absoluta” című 1912-ben kiadott eszperantó nyelvű geometria tankönyvét.

2015-ben részt vettünk a Bográcsfest-en Zalaegerszeg testvérvárosában Lendván (Lendava, Szlovénia). A közvetítő nyelv az eszperantó volt.

2016. 08. 27-én ismét részt vettünk a Bográcsfest-en, Lendván (Lendava, Szlovénia).

2018. 11. 02-án 28-an (a család és eszperantisták) vártuk teljes titokban Kapcsándi Ferencet a zalaegerszegi Gyuri csárdában 80. születésnapján. Hatalmas meglepetés volt számára.

2019: Klubtagjaink (Kapcsándi Ferenc, Felső Géza és Kovács Béla) kezdeményezésére már 2019 áprilisában hivatalos, reprezentatív kivitelű eszperantó nyelvű szórólap is készült az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. (Budapest, 2020. szeptember 13-20.)

2021. Kapcsándi Ferenc klubvezetőnk már több mint 50 éve egyéni tagja az Eszperantó Világszövetségnek (Universala Esperanto-Asocio). Ezt a hűséges és folyamatos tagságot a szövetség egy díszes oklevéllel jutalmazta.

2021. A COVID-19 járvány miatt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kongresszus új időpontja: 2021. szeptember 5 -12.

2022. A Juna Koro eszperantó műhely 50 éves (1972-2022).

2022. Megjelentettük a klub 50 éves történetének (1972-2022) legérdekesebb eseményeit egy 250 oldalas könyvben.

Az évtizedek alatt – ma már máshol tevékenykedő – sok aktív eszperantistát is elindítottunk útjukon. Az ő történetükről saját honlapjaik szólnak.

Nem fáradtunk el. Továbbra is tanítjuk a fiatalokat, és segítjük az eszperantó nemes céljainak megvalósulását.

Utolsó módosítás: 2023. 01. 07.