EGY MAGYAR PROBL�MA

(P�rizsi lev�l)

Tan�tj�k a Sorbonne-on, a Saint-Cyr-ben, a Polytechnique-en s m�s iskol�kban. Mi t�bb: tanulni kezdik itt P�rizsban m�r a pinc�rek is az eszperant�t. Hotelemben k�t napig G�nu�ba utaz� angol leg�nyek gar�zd�lkodtak: eszperant�sak. Els� eset volt, hogy eszperant�-l�rma miatt nem tudtam aludni. �jf�l ut�n, hazamen�ben, elfogott a l�pcs�n egyik apostola Zamenhof doktor nyelv�nek. M�sf�l �r�ig magyar�zta nekem, hogy micsoda kincs az eszperant�. "La lingvo esperanto presentas al la mondo civilizata la sole veran solvon de lingvo internacio". �k mentek h�la istennek g�nuai kongresszusokra, de az eszperant�-probl�ma itt maradt. Ez lesz h�t okvetlen�l az a nemzetk�zi nyelv, mely lesz? "Simpla, fleksebla, belsona" nyelv az eszperant�. De el�g egyszer�-e, el�g hajl�kony �s el�g sz�p zen�j�? Ha Magyarorsz�gon divat volna az intellektu�lis kult�ra, sz�z tud�s �rna err�l naponk�nt. Mert a vil�gnyelv-probl�ma olyan magyar probl�ma, mint a pinty. Tat�r-idiom�nkkal ott gunnyasztunk Eur�pa k�zep�n, mint g�d�rben a s�ld� ny�l. Rokontalan, kem�ny, neh�z a nyelv�nk. Ezer �ve �l�nk tarka n�p� �s nyelv� f�ld�n, s nyelvtalentumunk gy�nge-k�zepes. Tulip�nos Had�r pedig aligha cselekszi meg nek�nk azt a csod�t, hogy a Szentlelket elk�ldje. M�r csak az�rt sem, mert a pog�ny Had�r a kereszty�n Szentl�lekkel nem atyafi. �tven �v m�lva a magyar gyereknek �gy kell sz�letnie, hogy legal�bb angolul, n�met�l, franci�ul besz�ljen, vagy nagy baj l�szen. Azut�n mindj�rt legal�bb egy szl�v nyelvet kell tudnia. Val�sz�n�, hogy jap�nul is meg kell tanulnia. Nem sz�lunk arr�l, hogy az Egyes�lt �llamok angol dialektus�nak pl�ne v�r�ben kell lennie. Az olaszok tan�tottak benn�nket a bet�re s vel�k m�g sok bajunk lesz. Az � nyelv�kre is sz�ks�g�nk van. Ha r�ad�sul R�kosi Jen� megcsin�lja a magyar imp�riumot, minden Balk�n-nyelvet meg kell �m tanulnunk. A Balk�n-n�ci�k igaz�n fiatal �s nagyrem�ny� n�ci�k. Nem f�radtak el m�r akkor, mikor m�g csak szumirok voltak. Mint mi elf�radtunk, ha csakugyan igaz, hogy szumirok voltunk. Bizony, a j�vend� magyar gyerek�nek alig lesz ideje arra, hogy magyarul is megtanuljon. Mindez pedig nem tr�fasz�, de a legkomolyabb val�s�g. �tven �v m�lva akaratunkon k�v�l annyira beleker�l�nk a hadakoz� kult�r�k �tj�ba, hogy praktik�k n�lk�l elvesz�nk. Okoss�g szerint s ha a gondolkoz�s betegs�g�nk volna, minden internacionalizmus �l�n Magyarorsz�gnak kellene �llnia Eur�p�ban. A mi �let�nket csak az internacionalizmus mentheti meg. �s a vil�gnyelv-probl�ma ez�rt rettenetesen magyar, s�t tulip�nos probl�ma. De fogadok ak�rmibe, hogy komoly magyar nem utazott el G�nu�ba az eszperant�sak kongresszus�ra. Franciaorsz�g csak el�g el�kel� orsz�g s m�gis a legnagyobb sz�zal�k�t adja az eszperant� kultiv�l�inak. Mert Franciaorsz�gban eg�szs�gesen dolgozik az �let�szt�n. �rzi a germ�ns�g, szl�vs�g, angolsz�szs�g nagy, k�pr�ztat� gyarapod�s�t. Veszi �szre, hogy vert hadk�nt nyomul vissza minden�nnen az egykor vil�gb�r� francia nyelv. Teh�t Franciaorsz�g szent�l �s b�lcsen k�v�nja egy langue seconde megsz�let�s�t. Az �let egyre komplik�ltabb �s nehezebb lesz. Nem lesz id�nk sz�z nyelvet tanulni. Gondoskodni kell teh�t arr�l, hogy anyanyelv�nk mellett egy k�z�s nyelvvel el�lhess�nk. H�t nem magyar probl�ma-e a vil�gnyelv? Nem sz�zszor jobban �rdek�nk ez nek�nk, mint a franci�knak? Mell�kes, hogy az eszperant� j� vagy rossz internacion�lis nyelv. De a c�l, a t�rekv�s eleven�nkbe v�g nek�nk, magyaroknak, mint a beretva. K�z�l�nk illen�k, hogy kiker�ljenek az internacion�lis nyelv legfanatikusabb apostolai. Az Ili�szt, Dant�t, Hamletet, Hein�t, Ibsent, Anatole France-ot s az Also sprach Zarathustr�t m�r ma tan�ttatn�m ak�r eszperant�ul is a magyar mellett a magyar iskol�kban. �rj�ngen�nk kellene az �r�mt�l, hogy van egy terv, mely j�tszva lop be benn�nket a kult�rn�pek k�z�. Avagy ha nem tetszik nek�nk az eszperant�, tess�k egy magyar tud�snak jobb vil�gnyelvet f�ltal�lni. Ism�tlem, nem tudom h�nyadszor: ez magyar probl�ma. Szinte a t�rk�p ord�tja ezt re�nk, ha m�r az esz�nk cs�ndes term�szet�. Egyszerre kiemelne benn�nket a n�mets�g karmaib�l is a vil�gnyelv. Ez: magyar probl�ma.

Budapesti Napl� 1906. szeptember 4.                                                         Ady Endre

Juh�sz Gyula: 

 Prol�gus  

a Munk�s Esperanto est�j�re

Testv�reim, egy jobb j�v� hit�ben,
Amelynek b�bor hajnala hasad,
K�sz�ntelek magyar t�l b�s k�d�ben,
Mint e j�v��rt k�zd� t�rsakat.

Gy�sz, �ld�z�s, balsors �s meg nem �rt�s
Hi�ba z�dul r�nk, az Eszme �l,
Nem t�ntor�t sem �nk�ny, sem k�s�rt�s,
Sz�v�nk er�sen �s bizton rem�l.

Az Ember a mi egyetlen rem�ny�nk,
Az Ember, aki a sorssal dacol,
Ki szent, �r�k jog�t kiv�vja v�g�l
�s f�lt�mad z�r, b�rt�n, s�r al�l.

Az Ember�rt megy�nk mi k�zdelembe,
A fegyver�nk: tud�s �s szeretet;
Akarjuk �s kik�zdj�k, hogy derengjen
A boldog b�ke m�r a f�ld felett.

Hazugs�g �s gonoszs�g el ne t�pje
A Szent-sz�vets�g dr�ga level�t,
Mit Ember k�t Emberrel, frigyre l�pve,
Hogy bilincs hulljon s t�nj�n a Set�t!

Testv�reim, az eltiport magyars�g
�s el�rult Embers�g v�r ma r�nk,
Legyen a f�ld mindenkinek mennyorsz�g
S n�pek haz�j�n boldog f�ld haz�nk!

Karinthy Frigyes: Paradoxon az eszperant�r�l

      Samideano,

kedves bar�tom, ne vitatkozz velem �s ne magyar�zz, ne d�ngesd nyitott kapuimat, ne akarj meggy�zni – mer�ben f�l�sleges. �n meg vagyok gy�zve �s – most megs�gom neked a nagy titkot – mindenki meg van gy�zve. Akkor h�t m�gis, hogy lehet az, k�rded naivul, hogy m�g mindig vannak, akik ...

      Ne folytasd. V�laszom erre is ugyanaz. �ppen az�rt. Furcsa, mi? Pedig �gy van.

      Hogy az eszperant� j� dolog, helyes dolog, nagy dolog, a vil�g B�bel-k�rd�s�t egyetlen �s biztos m�don megold� egyetlen �s biztos lehet�s�g: nyilv�nval�, t�k�letes, c�folhatatlan igazs�g. �s �n azt mondom neked, hogy ez a c�folhatatlans�g �s t�k�letess�g volt eddig az egyetlen akad�ly, amin m�lott, hogy feltal�l�s�nak negyvenedik �vfordul�j�n nem tartunk m�g ott, ahol tartanunk kellene, hogy a vil�g minden iskol�j�ban tan�ts�k, hogy minden �rni-olvasni tud� ember tudjon eszperant�ul is, hogy olyan term�szetes eszk�ze legyen a nemzetk�zi �rintkez�snek, mint a vas�t, vagy a t�v�r�, vagy a posta.

      Azt hiszed most, er�ltetem a paradoxont. T�vedsz. A vil�got, �rtsd meg v�gre, nem megismer�s �s bel�t�s, hanem k�pzelet �s hi�s�g korm�nyozza. Vedd �szre v�gre, hogy az emberek nem szeretik a t�k�letes �s c�folhatatlan igazs�gokat. Az emberek szeretnek vitatkozni, ellen�rvekkel visszav�gni, mert a hi�s�gnak �s a k�pzeletnek harcra �s gy�zelemre van sz�ks�ge, mert – a hi�s�g �s a k�pzelet a meggy�zet�st legy�zet�snek �rzi, – a hi�s�got bosszantja �s ingerli �s untatja a c�folhatatlan igazs�g, amire veszeked�s �s vita helyett k�nytelen azt mondani: ez bizony �gy van, nincs tov�bb.

      T�ls�gosan nyilv�nval� �s k�zenfekv� az eszperant� sz�ks�gess�ge – ez a baj. Nem szabadna, hogy ilyen nyilv�nval� �s k�zenfekv� legyen, ahhoz, hogy val�di �s meg�rdemelt siker�t megcsin�lja. S aki, mint mi ketten, lelke m�ly�b�l k�v�nja ezt a sikert, a meggy�z�s �s bel�ttat�s eddigi politik�j�t feladva, annak m�sikfajta politik�nak taktik�j�ra kell �tt�rnie, amit napjainkban az emberi lelket jobban ismer� rekl�m- �s divatcsin�l�s kultusza k�pvisel: ink�bb elfelejtetni sz�ks�gess�g�t, mint hangs�lyozni. N�zd, mindj�rt meg fogsz �rteni. A nyakkend�, ugye, nem olyan sz�ks�ges �s hasznos �s nagy dolog, mint az eszperant�, – m�gis, legal�bb milli�szor annyi ember hord nyakkend�t a vil�gon, mint amennyi eszperant�ul besz�l, pedig a helyes nyakkend�k�t�st megtanulni legal�bb annyi ideig tart, mint eszperant�ul megtanulni. Mert a nyakkend� divatbaj�tt, – nem az �rtelmen �s bel�t�son kereszt�l j�tt divatba, hanem a hi�s�gon �s k�pzeleten kereszt�l –, mert bel�ttat�ssal �s felvil�gos�t�ssal k�l�n-k�l�n mindenkit meggy�zhetsz –, de a t�meget mindig a divat fogja ir�ny�tani.

      Ne azt hirdesd, samideano, hogy az eszperant� j� dolog, – azt hirdesd, hogy divatos dolog. Ne arr�l besz�lj annak, akin kereszt�l terjeszteni �hajtod, hogy � legyen eszperantista, hanem arr�l, hogy a t�bbiek m�r azok. �s ne azzal dicsekedj, hogy milyen okos emberek �s nagy elm�k �s komoly f�rfiak lettek h�vei az eszperant�nak, hanem azzal, hogy milyen n�pszer� �s h�res emberek. Hogy Anatole France �s Tolsztoj eszperantist�k voltak, hallgasd el, – hirdesd ink�bb, hogy Dempseyt�l �s Josephine Bakert�l csak eszperant�ul lehet autogrammot k�rni – s fogadok veled, hogy f�l �ven bel�l Dempsey �s Josephine Baker k�nytelen lesz megtanulni eszperant�ul azokt�l, akik az�rt tanultak meg eszperant�ul, mert azt hitt�k, hogy �k tudnak s �gy nekik is tudniok kell.

      �gy van ez, divatt�rs.

Megjegyz�s: samideano = eszmet�rs.

Karinthy Frigyes besz�de a Pen Club �l�s�n 1932-ben

    „H�lgyeim �s Uraim!

   R�vid leszek, lehetek is, nem kell sokat magyar�znom, olyan �gyben sz�lalok fel, aminek jelent�s�g�t mindannyian ismerj�k. K�ppel sz�lok a k�pzelethez, �rvvel az �rtelemhez.

   A k�p itt zajlik le �n�k el�tt, a hangosfilm napjaiban tal�n nem k�pzavar t�bb�, ha zajl� k�pr�l besz�lek. Itt vagyunk �r�k, az Emberi Sz� Birodalm�nak alkotm�nyoz� �l�s�n, egy olyan orsz�g lelki alattval�i, amelynek polg�rait minden k�z�ss�gn�l szorosabb k�tel�k f�zi egym�shoz: az emberi sz� hatalm�ban val� vall�sos hit.

   Egy istent im�dunk: az Ige isten�t, azt aki az embert embern�l jobban meg�rti. Ez f�z benn�nket egybe: a sz� m�g�tt rejl� k�p �s �rtelem. Nincs f�rfi �s n�, tulajdon testv�reinkn�l ismer�sebbek va�gyunk egym�s sz�m�ra a sz�rnyas sz� hit�ben, s m�gis mintha irigy �s j�t�kos szellem incselkedne vel�nk: a nyelv�nk megb�nul �s gyakran riadtan kapkodunk kez�nkkel, mint a vademberek, mi �r�k �s k�lt�k, a t�zezer�ves emberi kult�ra �rz�i �s papjai.

   B�bel tornya m�g nem �p�lt fel, de a leoml� falak k�z�nk ker�ltek. Egy fiatal lengyel k�lt�vel besz�ltem tegnap: egym�s nyelv�t nem �rtve, egy harmadik nemzet anyanyelv�n dadogtunk, s a v�g�n egyszerre tal�ltuk meg ugyanazt a hasonlatot: �gy �rezz�k mindketten, mintha fal �llna k�z�tt�nk, amin kereszt�l csak a legdurv�bb ki�lt�s �r a f�l�nkh�z, a finom, az igazi, az egy�ni, a m�v�szi, a legfontosabb, elv�sz.

   �n�k azt felelik: tanuljunk nyelveket. Igen �m – de mennyit? Negyven nyelv k�pvisel�i j�ttek itt �ssze. Mindenki egy nyelvet besz�l csak igaz�n, azt, amelynek m�v�sze: a t�bbiben kont�r lehet csak. Az �let r�vid, ha mindegyiket meg akarjuk tanulni, legjobb esetben Mezzofanti lesz bel�l�nk, s itt �llunk, �let�nk alkony�n a nagy k�rd�s el�tt, hogy most azt�n melyik nyelven mondjuk el az els� mondatot, amivel kezdeni akartuk �let�nk m�v�t.

   �n�k m�r tudj�k, mir�l akarok besz�lni.

   K�t nyelvre van sz�ks�ge az emberi besz�dnek: egy a nemzet, a csal�d, a m�v�szet, a kifejez�s sz�m�ra �s egy a k�z�ss�g, az emberis�g, a vil�g, a k�zl�s c�ljait szolg�lni.

   Ut�bbi nem lehet �l� nemzet nyelve, b�rmennyire igyekszik minden nemzet terjeszteni a mag��t. Egy nemzet nemcsak szellemi k�z�ss�g: fajta �s �llam �s orsz�g h�d�t� �s harcol� egys�ge az. Idegen nyel�vet besz�lve mindig azt fogja �rezni az �n�rzetes ember, lelke m�ly�n �s tudatlanul, hogy meg van al�zva – mi�rt nem a m�sik tanulta meg az �n nyelvemet, mi�rt �n az �v�t; nyilv�n az�rt, mert az � nemzete a hatalmasabb. Az angol m�velts�gnek nem ism�rve a nyelvtud�s; – n�lunk magyarokn�l m�veletlennek sz�m�t, aki nem tud h�rom nyelvet legal�bb.

   Csak egy mesters�ges nyelv lehet a m�sik, a k�zvet�t�, a k�zl�, a vil�gnyelv.

   Ez a mesters�ges nyelv m�r megsz�letett, sokan besz�lik �s �rtik. �gy h�vj�k: eszperant�.

   Mint a Magyar Orsz�gos Eszperant� Egyes�let eln�ke, javaslatomat k�t k�r�sben terjesztem el�.

   1. Annak kivizsg�l�s�ra, hogy az eszperant� nyelv val�ban a legalkalmasabb-e a k�zleked�sre, a sz�nak nemcsak k�z�ns�ges, de m�v�szi �rtelm�ben, a Pen Club v�geztessen k�s�rleteket.

   2. Fejezze ki a Pen Club p�rtol� rokonszenv�t az eszperant� mozgalom ama kit�z�tt c�lj�val kapcso�latban, hogy a vil�g kereskedelmi, diplom�ciai �s tudom�nyos szaknyelve az eszperant� legyen.”

Kosztol�nyi Dezs�

Az �j kult�rnyelv

…Az eszperant� nyelv komoly �s nyugodt t�rfoglal�s�b�l csakugyan azt kell k�vetkeztetn�nk, hogy r�vid id�n bel�l diadalmasan j�rja be az eg�sz m�velt vil�got, s – ki tudja? – tal�n egykor �des mindny�junknak kult�rnyelv�v� is lesz.

… Nagyon nemes �s nagy dolgokr�l �lmodozik a nagy �s nemes Zamenhof doktor. Az embernek a nyelv�t akarja megalkotni.

… Apostolai �s fanatikusai, a z�ld csillagos eszperantist�k rajongva, lelkes�tve j�rj�k be a vil�got.

… T�z, ihlet, kedv hev�ti �ket, s ez felt�tlen�l diadalra is viszi �gy�ket. Ha Zamenhof doktor nyelv�szeti remekm�ve lek�zdi a gyerekkor betegs�geit, s leker�l az olcs� szenz�ci�k polc�r�l, r�vid id�n bel�l hatalmas h�d�t�st tesz az eg�sz f�ldkereks�gen. Az egys�ges vil�gnyelv v�gleges elterjeszt�se ezut�n m�r csak adminisztrat�v k�rd�s lesz.

A j�vend� kult�ra nyelv�nek nemes �s ihletett el�csat�rjaihoz a Kongreso universala de Esperanto tagjaihoz sikert k�v�n� �dv�zlet�nket k�ldj�k.

Felett�nk lebeg az � z�ld csillaguk. A rem�nynek csillaga.

Budapesti Napl�, 1906. augusztus 30.

Kosztol�nyi Dezs�: Nyelv �s l�lek

Sz�pirodalmi K�nyvkiad�, Forum K�nyvkiad�, 1990.